Paprikás krumpli vagy serpenyős burgonya?



Régen, amikor elkezdtem járni az iskolamenzára, néhány étel nevénél zavarba jöttem.

Nem értettem, miért kell találgatnom, hogy mi az a gránátos kocka, vagy éppen a serpenyős burgonya, amikor a tányéron krumplis tésztát vagy éppen paprikás krumplit látok.



Valamilyen rejtélyes okból a konyhavezetőknek olyan nevet kellett adni minden ételnek, amitől komolyabban hangzik, mint ami...

Nem mintha a tizenpáréves gyerekeknek bári gondjuk lett volna az ételek étköznapi elnevezésével.



Kicsit így vannak ma a weblapok tulajdonosai is: olyan szavakat használnak amik szerintük szakmailag megfelelő (esetleg politikailag korrekt), és nem nevezik nevén a dolgokat.



Viszont a fránya látogató csak nem azokat a szavakat akarja használni amik szakmailag jók!



Hiába árulsz egyszemszerkezetű adalékanyagot, ha a vevő kavicsot keres, ne adj isten(!) sódert..

Hiába a legjobb terméked az elektromos fali vízmelegítő, ha a potenciális ügyfelek bojlert írnak a Google kereső mezőjébe.

Az érdekes egyébként ebben az, hogy az ilyen weblaptulajdonosok, a hétköznapi életben ugyanazokat a szavakat használják, mint a vevők, és amiket a wbelapjukon kínosan igyekeznek elkerülni...

Pedig a marketing környezetben a szövegek nem így működnek.

Ha a vásárlód nem érti meg miről beszélsz, vagy egy kicsit is elbizonytalanodik, lehet, hogy vesztettél.

Ha azon gondolkodsz, miért nem megy a honlapod, miért nem jön elég látogató, vagy miért nem veszi fel Veled a kapcsolatot elég érdeklődő, az ok lehet ilyen prózai is: nem nevezed (közismert) nevén a dolgokat.

Gondolkodj a vevőd fejével!

És beszélj a nyelvükön!

Figyeld a szóhasználatukat, és azokat alkalmazd weblapodon is, és az online hirdetéseidben is!



Többen fognak oda találni a honlapodra, és többen fognak vásárolni is illetve kapcsolatba lépni veled, hiszen érteni fogják, miről beszélsz.

p.s.: Ha már ezzel kezdtem, egy tipp a paprikás krumplihoz: én a végén mielőtt elkészül, beleütök a lobogó kajába tojást, és nem keverem össze, hanem hagyom megfőni.

Ha pont jókor veszem ki, akkor a fehérje már megfő a paprikás lében, a sárgája viszont még lágy marad.

Nem feltétlenül esztétikus, viszont baromi finom!