Avagy, miért figyel ma egyre több marketinges és vállalkozó a közösségi oldalakra?
Ma a két legtöbb oldalletöltést generáló portál Magyarországon az IWIW és a Facebook (Google AdPlanner december, via Netkutatások).

Talán nem véletlen, hogy az összes marketinges most a közösségi médián keresztüli kommunikációt ajánlja ügyfeleinek, és azon belül is elsősorban a  Facebook-ot.

De miért pont a Facebook? Miért nem a jó öreg IWIW?

Nem kell minden vállalkozónak Twitterezni és nem kell minden vállalkozónak Facebookon kommunikálni (nem kell minden vállalkozónak hírlevelet küldeni, meg ebook-ot gyártani)!

Nem kell, pedig holnap a Marketing Expó egyik témája valószínűleg az lesz, hogy Wolf Gábor, a kkv marketing hazai pápája (ennek minden negatív és pozitív jelentését ide értve) ki fogja hirdetni, hogy  vége a hírlevél korszaknak, és itt az új vevőszerzési eszköz: a közösségi média.

Gábor ki fogja jelölni az új utat: magyar kkv-k, irány a Twitter és irány a Facebook!
Sokasodjatok, kövessétek egymást, gyűjtsetek híveket, és eljön az új üzleti mennyország!

Pár friss tény a magyar cégek internet használatáról:

• 4,5 millió hazai internetező közül munkahelyén mintegy 930 ezer fő böngészhet az internetes tartalmak között.
• A +10 fős cégek 97 százaléka, az 1 főnél többet foglalkoztató mikrovállalatoknak a 70%-a használja az internetet.
• Több mint 180 ezer, legalább 1 fős hazai cégnél van lehetőség honlapok böngészésére vagy e-mail-üzenetek küldésére.

Az adatok a Bell Research 2009-es kutatásából származnak, és további részletek itt.

De mit is jelentenek ezek a számok?

Ma már az internet az üzleti életben megkerülhetetlen.
Az ország lakosságának majdnem a fele legalább egy helyről internetezik, a magánéleti és az üzleti döntéseiben egyaránt használja az internetet információ szerzésre és aktívan használja kommunikációra is.

Ez azt is jelenti, hogy amelyik magyar cégnek ma nincsen jelen interneten (vagy jelen van, de nem elég hatékonyan), az adott estben komoly versenyhátrányba kerülhet.
A kutatásoktól függetlenül is tapasztaljuk ügyfeleink visszajelzései alapján is, hogy nagyon kevés olyan cég van, akinek ne lenne szüksége a célpiacéhoz igazodó internetes megjelenésre és kommunikációra.

Még azok a cégek is, akiknek olyan területen vannak, ahol nem interneten történik az értékesítés, a fő kommunikáció, vagy a marketingkommunikáció nagy része (pl. építőiparnál beszállítók, beruházók vagy kis szolgáltatók pl. fodrászok) sokat tudnak profitálni ha jelen vannak interneten. Főleg ha jól vannak jelen interneten.

Azért írom egyébként, hogy jelen vannak interneten, mert ma már nem (csak) a honlap jelenti az internetes jelenlétet.
A tipikus céges honlap mellett (vagy éppen helyett!) sok más megoldás jelenti ma a cégeknek illetve a fogyasztóknak az internetes jelenlétet. Blogok, Facebook oldalak, Twitter, stb. Mindegyik fontos eleme lehet a céges kommunikációnak.

Egy a fontos: a célpiachoz illeszkedő és az értékesítési illetve a marketing célokat támogató, hatékony internetes jelenlétet biztosítani. Persze csak akkor, ha egy cégnek fontosak az üzleti eredményei.

Avagy ne hagyd kipukkanni a lufit!

Paprikás krumpli vagy serpenyős burgonya?

Régen, amikor elkezdtem járni az iskolamenzára, néhány étel nevénél zavarba jöttem.
Nem értettem, miért kell találgatnom, hogy mi az a gránátos kocka, vagy éppen a serpenyős burgonya, amikor a tányéron krumplis tésztát vagy éppen paprikás krumplit látok.

Valamilyen rejtélyes okból a konyhavezetőknek olyan nevet kellett adni minden ételnek, amitől komolyabban hangzik, mint ami...

Nem mintha a tizenpáréves gyerekeknek bári gondjuk lett volna az ételek étköznapi elnevezésével.

Kicsit így vannak ma a weblapok tulajdonosai is: olyan szavakat használnak amik szerintük szakmailag megfelelő (esetleg politikailag korrekt), és nem nevezik nevén a dolgokat.

Viszont a fránya látogató csak nem azokat a szavakat akarja használni amik szakmailag jók!

Hiába árulsz egyszemszerkezetű adalékanyagot, ha a vevő kavicsot keres, ne adj isten(!) sódert..
Hiába a legjobb terméked az elektromos fali vízmelegítő, ha a potenciális ügyfelek bojlert írnak a Google kereső mezőjébe.

Az érdekes egyébként ebben az, hogy az ilyen weblaptulajdonosok, a hétköznapi életben ugyanazokat a szavakat használják, mint a vevők, és amiket a wbelapjukon kínosan igyekeznek elkerülni...

Pedig a marketing környezetben a szövegek nem így működnek.
Ha a vásárlód nem érti meg miről beszélsz, vagy egy kicsit is elbizonytalanodik, lehet, hogy vesztettél.
Ha azon gondolkodsz, miért nem megy a honlapod, miért nem jön elég látogató, vagy miért nem veszi fel Veled a kapcsolatot elég érdeklődő, az ok lehet ilyen prózai is: nem nevezed (közismert) nevén a dolgokat.

Gondolkodj a vevőd fejével!
És beszélj a nyelvükön!
Figyeld a szóhasználatukat, és azokat alkalmazd weblapodon is, és az online hirdetéseidben is!

Többen fognak oda találni a honlapodra, és többen fognak vásárolni is illetve kapcsolatba lépni veled, hiszen érteni fogják, miről beszélsz.

p.s.: Ha már ezzel kezdtem, egy tipp a paprikás krumplihoz: én a végén mielőtt elkészül, beleütök a lobogó kajába tojást, és nem keverem össze, hanem hagyom megfőni.
Ha pont jókor veszem ki, akkor a fehérje már megfő a paprikás lében, a sárgája viszont még lágy marad.
Nem feltétlenül esztétikus, viszont baromi finom!

Tegnap lezajlott, megvolt a nagy Európai Parlament választás.
Az eredmények értékelése sokáig téma lesz, jól el fognak csemegézni rajt a szakértők, a politikusok, és a választók is.

Ebbe nem is megyek bele, viszont két internetes érdekességet kiemelnék a tegnap estéből.

Az egyik a jobbik.hu honlapja, ami a választás estéjén, az eredményhirdetés környékén teljesen meghalt.
Gondolom, hogy sokaknak most jutott eszükbe, hogy megnézzék, ki is a Jobbik, és a megnövekedett forgalmat nem bírta a szerver.

A másik érdekesség, a közösség bevonása a tartalomszerkesztésbe.
Ennek legújabb változatát az index.hu címlapján láthattuk, ahol a választási eseményeket és a hivatalos hírek mellett tulajdonképpen bárki kommentálhatta Twitteren keresztül.

Mindkettő dolog érdekes és tanulságos lehet egy vállalkozásnak is online marketing szempontból.
Az első ugye a túl nagy siker veszélyét mutatja be: ha túl jól sikerül egy marketing akció, és ez miatt meghal a szerver, az bizony kellemetlen.
Érdemes az informatikai rendszereket is ellenőrizni és felkészíteni.

A második dolog egy az egyben nyilván nem húzható rá egy magyar kis- és középvállalkozás online marketingjére, hiszen ahhoz, hogy egy közösség kommentáljon valamit rendszeresen, és azt egy közösség olvassa is, több minden szükséges.
Azonban arra jó példa, hogy a közösség igen is hajlandó részt venni a tartalom szerkesztésében.
Be lehet vonni az olvasókat, a célcsoportot, a lehetséges vevőket abba, hogy a honlapunk tartalmát töltsék fel.
Lehet ezt persze "hagyományosnak" mondható eszközökkel, mint pl. egy fórum, egy vendégkönyv, egy üzenőfal, de vannak ennél már újabb, izgalmasabb megoldások is - például egy blog vagy éppen a Twitter- amikkel viszont speciálisabb célcsoportokat hatékonyabban tudunk elérni.

Sokat fogunk még ezekről hallani a közeljövőben, érdemes tehát tervezni az ilyen eszközökkel (és persze veszélyekkel) is!

Sok vállalkozásnál gyakran felmerül a kérdés, hogy meddig "él" egy honlap? Mennyi ideig őrzi meg minőségét, színvonalát, használhatóságát? Mikor kell lecserélni egy újabbra, egy szebbre, jobbra?

Pedig az első kérdésnek inkább ez lenne a helyes: le kell-e cserélni a honlapot csak azért mert régi?