Az elektronikus levelezés kulcsfontosságú része a vállalkozások dinamikus ügymenetének.

Ha a levelek nem érkeznek meg, elkeverednek, az gyakran nem csak kellemetlenségeket jelent, hanem konfliktusokat is szül. Sőt, mérhető anyagi károk, bevételkiesések formájában jelentkezik.

Olvasható vagy szép legyen a marketing anyag?

Persze hülye kérdés, szépnek ÉS olvashatónak kell lenni, de ez még sem mindig ilyen egyértelmű.
Van amikor megszalad a fantázia, kijön a nagy kreatív ötlet, és a design nyer az értelmezhetőséggel szemben.
Persze csak ha hagyjuk.
Pedig nem lenne szabad.

Ez a Café Miró Grande Valentin napi hírleveléről jutott szembe, amelyik egy nehezen olvasható kép formájában jutott el hozzám, alatta pedig ott szerepelt szövegesen az olvasható verzió is.

Nos, hogy maga a reklám szép-e azt döntse el mindenki, ez ízlés kérdése.
Mindenesetre a szöveg ezzel a betűtípussal ezen a fénykép háttéren elég olvashatatlan.
Nyilván egyrészről ezért került be a fotó alá a szöveg is (másrészről gondolom a levelezőkliensen különböző működése miatt).
Az legalább olvasható, még ha nem is szép különösebben.

De miért nem lehetett készíteni egy olyan designt, ami olvasható is ÉS szép is?
Nem lenne elegánsabb?

A weboldalon ugyanez a kép szerepel egyébként, ráadásul ott kisebb méretben, tehát még olvashatatlanabbul. És itt már se nagyítani nem lehet, se sima szöveges verzió nincsen.
Ember legyen a talpán az a vendég, aki csak ennek alapján elmegy erre a bulira.

Pedig nagyon jól hangzik a menüsor. A vörös tonhaltatár ruccola ágyon és a kacsamellfilé portói csokimártással is  felcsigázott...

Ha már ilyen igényes a választék, és az étterem belseje is, érdemes lett volna futni vele még egy kört a grafikusnál, hogy a reklámanyag is ehhez méltó legyen.

A múltkori Raiffiesen spam-re feliratkoztam persze. Amúgy is feliratkoztam volna, hiszen ügyfelük vagyok szegről-végről, de az előzmények is arra ösztönöztek, hogy megnézzem, milyen okos megoldásokat tud a rendszer.
Megdöbbetnő dolgokat tapasztaltam, ennek hatására született a következő bejegyzés.

0. Ne spamekkel gyűjtsük a feliratkozókat!

(igazából ez a +1, de az egyik legfontosabb, ezért raktam a kiemelt 0. helyre. )
Ha mindenképpen kell erre ok: azon kívül, hogy mindenki utálja a spameket, még törvénysértő is.
A hírlevél egy kifinomult, jól alkalmazható marketing eszköz.
Ha valaki csak annyira tud bánni vele, hogy csak spamelni képes, és nem tud feliratkozókat gyűjteni normálisan, akkor inkább bízza szakemberre ezt a tevékenységet!

1. Webes feliratkozás legyen minél egyszerűbb!

Kevés kitöltő mező, kevés kattintás, kevős különböző feladat.
De mindenképpen derüljön ki, hogy mire számíthatok, ha feliratkoztam!

2. Ha több témára lehet feliratkozni, egyszerüsítsük az olvasó dolgát!

Ha van választási lehetőség, mert több témát kínálunk a majdani olvasóinknak, ne küldjünk mindegyikről külön feliratkozó levelet!
Lehet, hogy az első e-mailben levő linkre még kattint az ember, de a harmadikat már nagyon fogja unni.
Rosszabb esetben azt is hiheti, hogy spam áradat, és egyszerűen törli.

3. A levelet megerősítő link egy tisztességes weboldalra vigyen!

Olyanra, ami ad valami információt, megköszöni, hogy feliratkoztam, és normálisan néz ki.
Ne egy fehér weboldalra vigyük a látogatót!
Ez semmiképpen nem növeli a bizalmat.

4. A feliratkozás megerősítéseként csak egy levelet kapjunk!

Kaphatunk köszönő levelet, vagy az első hírlevelet, de ha több téma van, akkor is csak egyet kapjunk!

5. Csak olyan információt küldjünk hírlevélben, ami hasznos az olvasóinknak.

Ha csak reklám lesz, vagy mindenféle csip-csup ügy, akkor a látogatók nem fognak örülni, és leiratkoznak, vagy spam listára raknak. Egyik rosszabb, mint a másik.

Ha ezeket betartjuk az indításnál, illetve a folyamatos üzemeltetésnél, már nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy ne érezzék a címzettek tehernek a hírleveleünket.
Ha pedig még hasznosnak érzik, és el is olvassák, nagyon sokat profitálhatunk ebből az egyszerű de okos eszközből!

Persze sok minden tennivaló van még, hiszen nem mindegy többek között a témaválasztás és a megszólítás sem, de ez egy másik történet, erről majd máskor.