Egy rádióműsorban azt nyilatkozta telefonon egy biztonsági szakértő, hogy bankkártyás vásárlásnál ÉREZNI kell, hogy megadhatjuk-e az adatainkat.

Nem tudom, hogy hívták az urat, lehet, hogy Neo nyilatkozott személyesen, mindenesetre az egyszerű megérzésnél - szerintem - többre van szüksége egy hétköznapi internet használónak, ha az adatait és a pénzét biztonságban szeretné tudni egy internetes vásárláskor.

Akár prezentáció, akár dokumentum, akár internetes illusztráció, adatokat ábrázolni szinte mindenki csak a szokásos kör, oszlop, stb. diagramokban szokott.

Ami jó, mert - általában - érthető, és gyorsan elkészül.
Viszont szinte mindig unalmas, de legalább is a szebbek sem mondhatók kifejezetten izgalmasnak.

Pedig egy kis kreativitással mennyivel érdekesebben és emlékezetesebben lehet ábrázolni az adatokat.

Erre egy jó példa az alábbi grafikon, ami a történelem legnagyobb vállalati csődjeit mutatja be.

Jópofa hajók, egyértelműen utalva, miről is szól a dolog, látjuk az évszámokat, látjuk a bukta méretét, látjuk az iparágat... Mi kell még?

Persze több idő egy ilyet elkészíteni, és főleg jól kitalálni, de jobban megéri, hiszen sokkal emlékezetesebb, ráadásul több helyre is el lehet jutni vele. Például ide.

via: addict

Persze nem szó szerint az internet, de a számítógépes hálózatok nagyban hozzájárultak 11.000,- Ft megteremtődéséhez, majd elpusztításához.
Az egész a Tescoban kezdődött, ahol kivételesen pénzt kaptam és nem adtam. Pénzt vettem fel egy automatából. 11.000,- Ft-ot, melyet pénztárcám megtakarításaimat tartalmazó rekeszébe helyeztem.

A régi motor "elvesztése" után és az új keresése közben persze nem csak a lehetséges jelölteket, hanem a finanszírozási és a biztosítási lehetőségeket is próbára teszi az ember.

Természetesen mi a leggyorsabb - gondoltam naívan-, mint az internet?
Majd jól beírom a különböző on-line kalkulátorokba a biztosítások és hitellehetőségek különböző paramétereit, aztán otthon, a fotelben kitalálom, mi a legjobb nekem.

Persze, biztos így működik ez külföldön, de itthon még mindig a telefon és a fax az úr.

Először, amikor megláttam a levelet, azt hittem ez csak egy újabb adathalászat, és megint a figyelmetlen felhasználók pénztárcájára megy a dolog.

Aztán kiderült, hogy nem. Úgy tűnik ez a Raiffiesen akciója valóban, csak, hogy ez SPAM. Tudom sokakat nem rázott meg a dolog, miért lenne gáz, ha a sok viagra, és pénisz növelő után egy hírlevél feliratkozás kérő kéretlen levél érkezne.

Eggyel több, vagy kevesebb...

De ne felejtsük el, attól, hogy sok van belőle, ez még törvénysértő!
A banknál valószínűleg ezt pontosan tudják (bocs, ha mégsem, és túlbecsültem őket), de ott már a büntetés is bele lehet kalkulálva a dologba.

Mindenesetre kisvállalkozások (és mindenki más) attól, hogy egy bank megengedheti (mert megteheti) magának, Ti még ne spameljetek, mert bizony a törvény haragját hozzátok magatokra!

Végezetül egy kis idézet a Nemzeti Hírközlési Hatóság weblapjáról:

A hatályos jogszabály szerint az engedélykérő levelek kéretlen elektronikus hirdetésnek minősülnek, mivel

- kéretlenül érkeznek;
- valamely szolgáltatást vagy terméket hirdetnek;
- az ilyen levelek esetében sem rendelkezik a küldő a címzett előzetes hozzájárulásával.

(Persze spamek mindig lesznek, szóval védekezzünk!)