Még mielőtt a két rendszer előnyeit és hátrányait boncolgatnám, úgy gondolom, először tisztázni kellene, hogy mik is azok a zárt forrású és nyílt forrású rendszerek.

Nyílt forráskódú, ingyenes rendszerek





Nyílt forrású rendszereknek nevezzük azokat a rendszereket, amiket egy nagyobb közösség fejleszt, és amiknek a forráskódjához mindenki hozzáférhet. Az esetek nagy részében ingyenesen és jogtisztán használhatja bárki ezeket a rendszereket, például a saját honlapjának, blogjának, webáruházának a kialakítására. Hiszen a forráskódot bárki ingyenesen letöltheti, szabadon felhasználhatja, átalakíthatja, és így könnyen, olcsón, gyorsan lehet egy új weboldalhoz jutni.



Különböző nyílt forrású tartalomkezelő rendszereket használhatunk. Vannak egyszerű tartalomfeltöltést szolgáló megoldások, blogok, fórumok, internetes vásárlásra specializálódott webáruházak, e-learning és emberei erőforrás kezelő rendszerek is, és ezt a sort még tovább folytathatnám. Ilyen rendszer például: Joomla, OpenCart, eFront, Drupal, e107, php WebSite, stb.



Az ingyenes nyílt forrású rendszerek (nem minden nyílt forráskódú rendszer ingyenes!) legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhetők és ez által könnyedén szerkeszthetik velük a weboldaluk tartamát. Mivel ezeket mások is folyamatosan használják ezért a fejlesztésük, tesztelésük, hibajavításuk is folyamatos.



Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezek a fejlesztések nem biztos, hogy mindenki számára megfelelőek, hiszen nem egy-egy konkrét probléma megoldása céljából születnek. Arra, amire az adott fejlesztőnek éppen szüksége volt. Ez pedig nem biztos, hogy illeszkedik a mi igényeinkhez, vagyis két dolgot tehetünk: vagy megvárjuk, amíg valamelyik fejlesztő készít egy olyan egyedi kiegészítést, amire szükségünk, van, vagy megbízunk valakit ezzel.



A túl speciális, saját egyedi igényekhez igazított kiegészítések azonban sok esetben a teljes rendszerrel való kompatibilitást akadályozzák, ami azt jelentheti például, hogy a rendszer alapjainak továbbfejlesztését, esetleg a biztonsági javítást, nem lehet (vagy nem könnyen lehet) alkalmazni a mi saját weboldalunk esetén az egyedi kiegészítéseink miatt.



Persze az is gyakran előfordul, hogy egy nyílt forráskódú rendszer ingyenes, de a jobban használható modulok, a több funkcióval rendelkező kiegészítő megoldások már pénzbe kerülnek.

Zárt forrású rendszerek



A nyílt forrású rendszerekkel ellentétben ezeket a rendszereket általában egy cég programozói készítik és fejlesztik folyamatosan, és a forráskódot nem bocsájtják a közösség rendelkezésére, a rendszert pedig az esetek nagy részében nem lehet ingyenesen elérni.



A zárt forráskódú rendszerek használatáért általában fizetni kell, a költsége pedig a rendszerbe foglalt modulok számától és bonyolultságától függ, azonban ezt ellensúlyozza az a tény, hogy ez a rendszer nem úgy működik, ahogyan azt a fejlesztők szeretnék, hanem úgy ahogy azt a megrendelők kérik. Ugyanis a költségbe az esetek nagy részébe a testreszabás is beletartozik.



A zárt forráskódú rendszerekkel ugyanis nagyon sok esetben nem csak egy rendszert vásárolnak a honlapra vágyó cégek, hanem annak a cégnek a szaktudását és online marketing tapasztalatait is, aki a rendszert fejleszti.



A zárt forrású rendszerek kiküszöbölik a nyílt rendszerek legnagyobb hibáját, így ezek a rendszerek teljesen testre szabhatók. A megrendelő igénye szerint bármikor, bárhogyan fejleszthetők. Ezek a módosítások sokszor olcsóbbak mivel a fejlesztők ismerik a kódot és nem kell azt megtanulniuk, a nyílt esetében azonban vagy megvárják a felhasználók, míg kifejlesztik azt, vagy saját maguk hajtják végre a fejlesztést.



A zárt rendszert csak használatra kapják meg az ügyfelek, illetve általában csak a futtatható kódot vásárolják meg, a forráskódhoz való hozzáférést nem.



A nyílt rendszerrel szemben hiba esetén itt a javítás garantált. Így itt nem fordulhat elő az, hogy a felmerülő hibák kijavítása nem történik meg, a rendszer fejlesztői ezt általában garanciában elvégzik, míg egy nyílt forráskódú rendszer esetén meg kell várni, amíg a hibajavítását elvégzi a fejlesztők közössége. Ha pedig egy új és sokak számára egyaránt nem zavaró hibát találtunk egy nyílt forráskódú rendszerben, akkor arra kell keresnünk egy fejlesztőt és vele kell a hibákat kijavíttatni, ami rendkívül drága is lehet, ha a programozó nem ismeri a szoftvert, hiszen meg kell neki ismernie azt, melyért kemény költségetek számolhat fel.



A fent felsoroltak alapján remélem sikerült egy összefüggő képet kialakítanom a két rendszerről, melyek előnyeiről és hátrányairól a következő bejegyzésemben olvashatsz.





Addig is oszd meg velünk véleményedet és tapasztalataidat a különböző tartalomkezelő rendszerekkel kapcsolatban.