Lehetnek elképzeléseink arról, mi hogyan szeretnénk átadni valamit (legyen az egy szöveg, kép, vagy akár videó), de hogy ezzel mit kezd a fogadó oldal, az már más kérdés.

Vígan optimalizálhatjuk az oldalunkat a "weblap marketing", ha a többség az "online marketing" kifejezésre keres, kevesen jutnak el hozzánk a témában, bármennyire is szeretjük ezt a szóösszetételt.

Ezért fontos a statisztika, hogy ne a saját, sokszor téves elképzeléseink alapján kelljen döntést hozni.

Többször volt már szó a Google Analytics-ről, mint egy jól használható statisztikáról, éppen ezért ma nem erről írok, hanem egy olyan megoldásról, ami a Keresőmarketing napon került (ismét) fókuszba, ez pedig a kattintási hőtérkép.

Ez egy olyan eszköz, amivel azt tudjuk megállapítani, hogy hova kattintnak az olvasóink a weblapunkon.

De nem csak azt, hogy melyik linkre kattintanak, hanem azt is, hogy az adott linken pontosan hova.

• Ha például link a címsor és a kép is, akkor melyikre kattintanak többen?


• Vagy ha képet cserélünk,változik-e a kattintások száma vagy aránya?


• Lehet, hogy van olyan része a honlapunkon, ami nem link és még is kattintanak az ügyfelek?

Ezekre és a hasonló kérdésekre tud választ adni a hőtérképes megoldás, de ami még hasznosabb: olyan kérdéseket is fel tud vetni, olyan problémákat is felszínre tud hozni, amik egyébként nem merülnének fel.

A Keresőmarketing napon erről a megoldásról Szűcs Zoltán beszélt a Kirowskitól.

Ő mutatott be pár nagyon érdekes példát, a Tesco, az MKB és a T-Home honlapjainak, illetve azok hőtérképének segítségével:

• Akció: a szó mindent visz, a hőtérképek remekül bizonyították, hogy erre mindenki kattint, akár menüpont, akár akciós újság


• OK gomb a keresésnél: nem sokan használják, szinte mindenki entert nyom, miután beírta a szót (legalább is Magyarországon)


• kép vagy szöveg link: hiába link mind a kettő, kattintani sokszor még is a szövegre kattintanak a látogatók. De persze ez nem jelenti azt, hogy a képet el lehet hagyni!


• Logó, mint főoldal gomb: ha a logó szerepel a fejléc bal oldalán, akkor azt szinte mindenki használná, mint főoldalra mutató linket.


• Képek amik nem linkek: sokszor kattintanak a látogatók a honlapon olyan képekre is, ami nem link.

Ehhez hasonló példák sorát hallottuk az előadásban, és ezeket érdemes használni akkor, amikor a saját honlapunk arculatát, tartalmát, vagy éppen online kampányunk megjelenését tervezzük.

Azonban nagyon fontos, hogy ne más oldalak tapasztalataiból induljunk ki, hiszen egy Tesco oldalán könnyen lehet, hogy mások a felhasználói szokások, mint a céges honlapunkon!

Nyilván vannak „örökérvényű” tapasztalatok, de ezeket mindenképpen sajátokkal kell kiegészíteni, ha hatékony honlapot szeretnénk.

Egyébként a Google Analyticsben is van olyan funkció, ami a hőtérképhez hasonló (Webhelyfedvény illetve Site Overlay), de legalábbis azt mutatja be, hogy egy linkre hányan kattintanak.

Ebből is sok hasznosat megtudhatunk, hiszen kiderül, hogy egy adott környezetben a kép vagy a szöveges link a fontosabb, de a Google -féle megoldásnak két fontos hátránya van.

Az egyik, hogy csak a linkeken való kattintást mutatja, a másik, pedig az, hogy nem olyan egyszerűen értelmezhető (látványos), mint a hőtérkép.



Remélem sokakban felmerült már a kérdés, hogy hogyan tudnak a honlapjuk kattintásairól hőtérképet kapni!

Érdemes beírni a Google-be a „heatmap” szót, és válogatni a találatok között.