Ügyfeleimmel gyakran (sőt, néha még a kollégáimmal is) megtippeltetem, hogy 2-3 szóból melyikre, keresnek leggyakrabban a Google-ben, vagy melyik az amire a legtöbben jönnek az oldalra.
Szinte soha nem találják el, vagy ha mégis, akkor az csak a véletlen műve, főleg az elején tapasztalatok nélkül.
Mire jó ez az egész? Egyszerűen arra, hogy mindenki belássa, nem tudhatja, mit akar a "tömeg".
Statisztika és elemzés nélkül legalábbis nem.
Nem tudni, honnan jönnek, mit akarnak, és – mert ez a mai téma – azt sem, hogy hova kattintanak a honlapunkon a potenciális vásárlók.
Lehetnek elképzeléseink arról, mi hogyan szeretnénk átadni valamit (legyen az egy szöveg, kép, vagy akár videó), de hogy ezzel mit kezd a fogadó oldal, az már más kérdés.
Vígan optimalizálhatjuk az oldalunkat a "weblap marketing", ha a többség az "online marketing" kifejezésre keres, kevesen jutnak el hozzánk a témában, bármennyire is szeretjük ezt a szóösszetételt.
Ezért fontos a statisztika, hogy ne a saját, sokszor téves elképzeléseink alapján kelljen döntést hozni.
Többször volt már szó a Google Analytics-ről, mint egy jól használható statisztikáról, éppen ezért ma nem erről írok, hanem egy olyan megoldásról, ami a Keresőmarketing napon került (ismét) fókuszba, ez pedig a kattintási hőtérkép.
Ez egy olyan eszköz, amivel azt tudjuk megállapítani, hogy hova kattintnak az olvasóink a weblapunkon.
De nem csak azt, hogy melyik linkre kattintanak, hanem azt is, hogy az adott linken pontosan hova.
- Ha például link a címsor és a kép is, akkor melyikre kattintanak többen?
- Vagy ha képet cserélünk,változik-e a kattintások száma vagy aránya?
- Lehet, hogy van olyan része a honlapunkon, ami nem link és még is kattintanak az ügyfelek?
Ezekre és a hasonló kérdésekre tud választ adni a hőtérképes megoldás, de ami még hasznosabb: olyan kérdéseket is fel tud vetni, olyan problémákat is felszínre tud hozni, amik egyébként nem merülnének fel.
A Keresőmarketing napon erről a megoldásról Szűcs Zoltán beszélt a Kirowskitól.
Ő mutatott be pár nagyon érdekes példát, a Tesco, az MKB és a T-Home honlapjainak, illetve azok hőtérképének segítségével:
- Akció: a szó mindent visz, a hőtérképek remekül bizonyították, hogy erre mindenki kattint, akár menüpont, akár akciós újság
- OK gomb a keresésnél: nem sokan használják, szinte mindenki entert nyom, miután beírta a szót (legalább is Magyarországon)
- kép vagy szöveg link: hiába link mind a kettő, kattintani sokszor még is a szövegre kattintanak a látogatók. De persze ez nem jelenti azt, hogy a képet el lehet hagyni!
- Logó, mint főoldal gomb: ha a logó szerepel a fejléc bal oldalán, akkor azt szinte mindenki használná, mint főoldalra mutató linket.
- Képek amik nem linkek: sokszor kattintanak a látogatók a honlapon olyan képekre is, ami nem link.
Ehhez hasonló példák sorát hallottuk az előadásban, és ezeket érdemes használni akkor, amikor a saját honlapunk arculatát, tartalmát, vagy éppen online kampányunk megjelenését tervezzük.
Azonban nagyon fontos, hogy ne más oldalak tapasztalataiból induljunk ki, hiszen egy Tesco oldalán könnyen lehet, hogy mások a felhasználói szokások, mint a céges honlapunkon!
Nyilván vannak „örökérvényű” tapasztalatok, de ezeket mindenképpen sajátokkal kell kiegészíteni, ha hatékony honlapot szeretnénk.
Egyébként a Google Analyticsben is van olyan funkció, ami a hőtérképhez hasonló (Webhelyfedvény illetve Site Overlay), de legalábbis azt mutatja be, hogy egy linkre hányan kattintanak.
Ebből is sok hasznosat megtudhatunk, hiszen kiderül, hogy egy adott környezetben a kép vagy a szöveges link a fontosabb, de a Google -féle megoldásnak két fontos hátránya van.
Az egyik, hogy csak a linkeken való kattintást mutatja, a másik, pedig az, hogy nem olyan egyszerűen értelmezhető (látványos), mint a hőtérkép.
Remélem sokakban felmerült már a kérdés, hogy hogyan tudnak a honlapjuk kattintásairól hőtérképet kapni! 
Érdemes beírni a Google-be a „heatmap” szót, és válogatni a találatok között.